A kazoo egy egyszerű hangszer a membrános telefonok csoportjából. Ugyanúgy működik, mint a fésűsfúvás régi technikája: az egyik a membránnal énekel vagy zümmög, ami a rezgéseken keresztül torzítja a hangot, így egy kissé szaxofonszerű hang keletkezik. A kazookat gyakran egy jellegzetes alakban találják meg: kb. 10-12 cm hosszú, enyhén téglalap alakú cső, amely végigcsúszik, de még nyitva van. A csőben kerek, félig nyitott tartó található, amely alatt a pergamen membrán lazán fekszik. De vannak különböző kazoók is, amelyeket gyakran más szélhangszerek inspirálnak. A membrántartót ezután felfelé vagy oldalra helyezzük. A kazook különböző anyagokból készülnek. A legelterjedtebb és legolcsóbb műanyag, amely a tipikus remegő hangot hangsúlyozza. A fém Kazoos hangja fényesebb és stabilabb, de egy kicsit drágább. A fa kazoók viszonylag nemesek, meleg és puha hangjuk van. A kazoo nem a hagyományos értelemben vett szélhangszer. Nem fog fújni, de újra feltalálódik. Saját hangjánál a kis pergamen membrán vibrál. Az eredmény egy quacky, orr, torz hang. A hangmagasság csak a lejátszott hangtól függ. A kazók előfutárai évszázadok óta léteznek Afrikában. Míg rendszeres kazoo-zenekarok voltak a múlt század 20-as években, és a hangszer melódiákként is használatos, jelenleg általában csak effekt eszközként vagy zenés "gag" -ként játszik szerepet. (Forrás: Wiki)